Eredő Erő Számítás, Hogyan Tudom Kikövetkeztetni, Hogy Mekkora A Testre Ható Eredő Erő, Ami...
- Fizika - 7. évfolyam | Sulinet Tudásbázis
- Az erő - Kérlek segitsetek megoldani a csatolt képen lévő feladatot !
- Mechanika | Sulinet Tudásbázis
Toplista betöltés... Segítség! Ahhoz, hogy mások kérdéseit és válaszait megtekinthesd, nem kell beregisztrálnod, azonban saját kérdés kiírásához ez szükséges! Az erő kegyetlen kérdése 95 1 éve Kérlek segitsetek megoldani a csatolt képen lévő feladatot! Jelenleg 1 felhasználó nézi ezt a kérdést. fizika, erő Törölt { Fizikus} megoldása Szerintem az erők indexelése nem egyértelmű, így az eredő erő számítása (ami a gyorsítást végezné) nem számítható ki. (F e =40N (? ) A gyorsulás kiszámításához a test tömege (vagy a G gravitácós erő ismerete is kellene) Ekkor a tartó erő (a felület visszaható (N) erőt is ki lehetne számolni. Egyébként N=G kell, hogy legyen. A gyorsulás F e =m·a⇒a=F e /m de G=m·g⇒m=G/g tehát a=F e /m=(F e ·g)/G 1
Fizika - 7. évfolyam | Sulinet Tudásbázis
- Az erő - Kérlek segitsetek megoldani a csatolt képen lévő feladatot !
- Angol 3 osztály para
- Hotel Aranybika*** Debrecen - akciós szállás Debrecen centrumában
- Eladó mobilházak jófogás
- Ekorrep statika - 4.óra: eredő erő számítása 2 - YouTube
- Fizika - 7. évfolyam | Sulinet Tudásbázis
Az elektromos mező Az elektromosan töltött test vonzó- vagy taszítóerővel hat a környezetében található töltésre. Ez az elektrosztatikus mezőnek tulajdonítható, amely bármilyen elektromosan töltött test körül kialakul. Két elektromosan töltött test – A és B – közötti kölcsönhatást úgy kell elképzelni, hogy az A test által keltett elektromos mező hat a benne lévő B testre, a B test által keltett elektromos mező pedig a benne található A testre. Az elektromos mező gondolatát először Michael Faraday (1791 – 1867) vezette be. Bármely elektromos töltés maga körül elektromos mezőt (erőteret) hoz létre. Ha az elektromos mezőbe töltött testet helyezünk, akkor a testre erő hat. Elektromos mező Az elektromos mezőt nagyság (erősség) és irány szerint a tér egyes pontjaiban az elektromos térerősséggel jellemezhetjük. Az elektromos mező adott pontbeli térerősségének nevezzük és E -vel jelöljük a mezőbe helyezett pontszerű q töltésre (próbatöltés) ható F erő és a q töltés hányadosát: E=F/q. Egysége: newton/coulomb.
Az erő - Kérlek segitsetek megoldani a csatolt képen lévő feladatot !
Egy testre ható, több erőből álló erőrendszer mindig helyettesíthető egyetlen erővel, az erőrendszer eredőjével. [1] Több erőből álló erőrendszer eredőjét az erők vektoriális összegzésével állíthatjuk elő. Egy erőrendszer eredője az egyetlen erő, amely ugyanolyan hatást fejt ki a testre, mint maga az erőrendszer. Az eredő szerkesztése [ szerkesztés] 1. ) Felvesszük a hossz - és erőmértéket. 2. ) A hosszmérték alapján felrajzoljuk az erőket a megadott távolságra egymástól, és a jól áttekinthető szerkesztés érdekében hatásvonal ukat meghosszabbítjuk (az erőket itt nem kell az erőmértéknek megfelelő nagyságban ábrázolni). 3. ) Felveszünk egy, az erők irányával párhuzamos egyenes t, és az erőmérték szerint egymás alá, az erők sorrendjében felmérjük az erőket. 4. ) Alkalmas helyen veszünk egy O pólust, amellyel az erők végpontjait összekötve megrajzoljuk a vektorsokszöget. 5. ) A vektorsokszög megfelelő oldalaival párhuzamost húzunk az erők hatásvonalain keresztül. Így kapjuk a kötélsokszöget.
Erővektorok eredője The original applet ( © W. Bauer, 1999) can be found among the pages of LON-CAPA. Used by permission, courtesy of Wolfgang Bauer. Magyarítás: Nagy Sándor ( Németh László informatikus szíves közreműködésével). Ha egy testre több erő hat (itt pl. a három közös síkban fekvő F 1, F 2 és F 3 erő), akkor az egyes erők vektorokként összegeződve egyetlen erőként működnek. Ez az eredő erő ( F). Az appletben az összetevődő erők nagyságát és irányát a megfelelő nyíl csúcsánál fogva lehet változtatni. Közben megfigyelhetjük, ahogy a piros, zöld és kék nyilakkal jelképezett vektorok kialakítják a fekete nyíllal jelzett eredőjüket. Az egyes erőknek természetesen nem kell koplanárisnak (egyetlen síkba illeszkedőnek) lenniük. Általában is igaz, hogy az F i erők (ahol i = 1, 2,..., n) vektorösszegként adják ki az F eredőt: F = F 1 + F 2 + F 3 +... + F n -1 + F n Az erővektorok összegződése a megfelelő Descartes-féle koordináták (skaláris mennyiségek) összeadódását jelenti. Például n darab nem feltétlenül koplanáris erő eredőjének koordinátái 3D-ben felírva a következők: F x = ( F 1) x + ( F 2) x + ( F 3) x +... + ( F n -1) x + ( F n) x F y = ( F 1) y + ( F 2) y + ( F 3) y +... + ( F n -1) y + ( F n) y F z = ( F 1) z + ( F 2) z + ( F 3) z +... + ( F n -1) z + ( F n) z ahol x, y és z a három térkoordinátára utal.
Mechanika | Sulinet Tudásbázis
Ha lejtőre tesszük az almát, két eset van. Vagy nagyon érdes a lejtőnk és az alma békén elvan, vagy nagyon síkos a lejtőnk, és az alma szépen lecsúszik (legurul). Ennek megállapításához a függőleges gravitációs erőt egy a lejtőre merőleges és egy vele párhuzamos komponensre bontjuk. Miért pont így? Mert ennek van értelme. A merőleges erő nyomja a lejtőt (mindig merőlegesen nyomja), az meg visszanyom, ezáltal nem engedi abba az irányba esni az almát. A párhuzamos erő viszont viszi a lejtőn le az almát, mert arra lehet menni. Itt azonban fellép a súrlódási erő, ami ha nagyon érdes a felület, akkor nagy. Lehet, hogy nagyobb is tud lenni ennél a komponensnél. Mindenesetre nem engedi elmozdulni az almát, az áll, és rá a gravitáció e komponensének megfelelő ellentétes erővel tartja az almát. Ahogy síkosítod a lejtőt, az ő súrlódási képessége csökken, egyszer csak kevesebb lesz a gravitáció ezen komponensénél. Ekkor lesz egy kis erő, ami lassan elindítja az almát le. Golyó esetén nem súrlódási, hanem gördülő ellenállás van, ez lényegesen kisebb a súrlódásinál, ezért gyakorlatilag elhanyagolható.
A térerősség vektormennyiség, mely az elektromos teret erőhatás szempontjából jellemzi. Mértékegységtől eltekintve nagysága az egységnyi töltésre ható erővel azonos, iránya, megállapodás szerint, a pozitív töltésre ható erő irányával egyezik meg. Például a pontszerű Q töltés keltette mező ben a térerősségvektorok mindenütt sugarasan befelé vagy kifelé mutatnak. A térerősség nagysága a töltéstől r távolságra: ( q -val jelöljük a próbatöltést, amivel a teret "tapogatjuk" le. ) Az elektromos mező homogén, ha a térerősség mindenütt azonos irányú és nagyságú. A ponttöltés keltette mező inhomogén, hiszen forrásától, a töltéstől való távolság négyzetével fordítottan arányos a térerősség. Pontszerű pozitív- (a) és negatív töltés (b) Szuperpozíció elektromos mezőben Az elektromos kölcsönhatásokra is érvényes az erőhatások függetlenségének elve. Ha egy próbatöltésre két vagy több töltés hat, akkor a próbatöltésre ható eredő erőt úgy kapjuk meg, hogy az egyes töltésektől származó erőket vektoriálisan összeadjuk.