Szelim Barlang Tatabánya | Szelim-Barlang, Tatabánya - Csodahelyek
- Szelim-barlang | Hódító Túrák
- MTVA Archívum | Természet - Tatabánya - Szelim-barlang
- Kirándulás Tatabányán: Szelim-barlang és a Ranzinger Vince-kilátó | National Geographic
"Egy mérges leheletű sárkány török kincset őriz benne! " – tartja az egyik monda, mely ehhez a különleges helyhez köthető. Mazsi, a vándor a mostani videójában azt a csodás triász időszaki, vastagpados dachsteini mészkőben található barlangot mutatja be, melynek nyugat felé néző nyílásán át gyönyörűen kúszik be a lemenő nap fénye, belül is megvilágítva a barlang falait. A teljes város a lábaink előtt fog heverni emellett igazán messzire elláthatunk. Jónéhány környékbeli településig elláthatunk, amelyek következő úticélod lehetnek. A közeli Tatán vár rád az Angol park esetleg a Kálvária, illetve Vértessomlón a Somló- hegyi kilátó, vagy Várgesztes. A Szelim-barlang (vagy más néven Szelim-lyuk, Eperjes-barlang, Bánhidai nagy barlang, Szemi-luki, Szent Vit barlangja, Szemi-lyuka, Bánhidai Szelim-barlang, Bánhidai Szelimluk barlang, Bánhidai-zsomboly, ) a Tatabánya feletti Kő-hegyen található nem messze a híres Turul madártól. Kényelmes sétával a tanösvényen gyorsan elérhetjük. A barlang 45 m hosszú és 14 m magas, vízfolyás vájta ki a mészkősziklából.
Szelim-barlang | Hódító Túrák
A legenda szerint a török hódoltság idején Szelim szultán a barlangba menekült hét környékbeli falu népét a bejártnál rakott máglya füstjével megfojtotta. Más feltételezések szerint ez a tatárok idején esett volna meg, a kutatások szerint is ez a valószínűbb: ezt igazolni látszik az is, hogy a hegy a alatt, Alsógalla mellett Berencse néven létezett egy falu, amelyet szintén a tatárok pusztítottak el és sohasem népesült újra. A barlang kulturális célú hasznosítására néhány éve színházi előadásokat, irodalmi esteket, fotótáborokat szerveznek a barlangban, illetve a barlang környékén. A közelmúltban filmforgatás helyszínéül szolgált; a helyreállításhoz különleges eljárást kellett alkalmazni. Érdekesség: Bél Mátyás idejében még Vittlyuk hegyének nevezték a Szent Vit barlangjáról nevezetes hegyet, amely talán Szent Vitus remetéről kapta a nevét. (Szent Vid nevű hegy - és bronzkori erősség - található a Kőszegi hegységben, sőt, Gerecse-hegy és Gerecs-mezeje néven is jelöltek földrajzi helyeket: ezek jelentése határ, gyepű, mezsgye lehetett.
2800 Tatabánya, Kő-hegy Szelim-barlang információk A Tatabánya fölé emelkedő Kő-hegy nyugati sziklafalában, közel a Turul emlékműhöz, 198 méter magasságban található a Szelim-barlang, mely a környék egyik legszebb kirándulóhelye. A Szelim-barlang leletei A barlang feltáró munkálatait az 1930-as években kezdék el Gál István vezetésével, melynek akkor még nem bizonyultak sikeresnek. Később a nyolcvanas években egy bánhidai asszony talált rá a csontmaradványokra és kerámiákra, amiket összegyűjtve lehordott falujába. Ezekről a leletekről régészeti vizsgálatok során kiderült, hogy tatárjárás koriak. Legendák szólnak arról, hogy a török idején Szelim szultán hét falu, - barlangba menekült népét folytotta meg a barlang nyílása elé rakott tűz füstjével, más történetek ezt a kegyetlen tömegmészárlást a tatárok terhére róják. Régészeti és antropológiai kutatások ez utóbbit látják beigazolódni. A barlang A Szelim-barlang 45 méter hosszú, 25 méter széles és 12 méter magas 40 000 éves mészkőképződmény.
Az azóta eltelt időben többször került veszélybe fennmaradása. Először 1919-ben a kommunisták rongálták meg alaposan, ennek kijavítását 1926 május 10-én gróf Klebersberg Kunó kultuszminiszter rendelte el. A javítással Keviczky Hugó szobrászművészt bízták meg. A Rákosi-korszakban az elbontását tervezgették, ám ez végül szerencsére nem valósult meg. A 90-es évek elejére ismét felújításra szorult, a legutóbbi nagyjavítást 1992-ben fejezték be, ekkor másodszor is felavatták. Ahogy először megpillantottuk Közelebbi képek... A szobor város felé néző oldala Panoráma Tatabányára A Szelim-barlang A Tatabánya feletti Kő-hegyen, 289 méter tengerszint feletti magasságban található. A barlang 45 méter hosszú és 14 méter magas, melyet egy vízfolyás vájt ki a triász időszaki dachsteini mészkősziklából. A barlang jelentős őskori lelőhely, ősemberek tűzhelyének maradványait, elszenesedett fatöredékeket és állati csontokat tártak fel. Tatárjárás korából származó emberi csontokat is találtak itt. A legújabb kutatások eredménye szerint e barlangból származik hazánk legrégebbi, mintegy 200 ezer éves, az ember jelenlétére utaló lelet.
MTVA Archívum | Természet - Tatabánya - Szelim-barlang
- Szelim-barlang , Tatabánya
- MTVA Archívum | Természet - Tatabánya - Szelim-barlang
- Legrand szünetmentes táp keringető szivattyúkhoz, fűtéshez - Legrand á
- Szelim-barlang, Tatabánya - GOTRAVEL
Kirándulás Tatabányán: Szelim-barlang és a Ranzinger Vince-kilátó | National Geographic
Bél Mátyás: Komárom vármegye leírása (Descriptio Comitatus Comaromiensis)/Az újkori Magyarország földrajzi-történelmi ismertetése Tatabánya, 1989. * "Nem messze a Turultól van egy hatalmas gyönyörű barlang. Olyan, mint egy nagy, boltozatos táncterem, fölül nagy gömbölyű nyílással. Ez a barlang az úgynevezett Szelim lyuka. Megírta ennek történetét - már az "öregek" elbeszélése szerint - Jankovits János, Sz. -nek (Vértesszőlősnek-R. M. ) buzgó mester-jegyzője 1800-ban: szószerint, betüszerint ezeket írván az ő feljegyzéseiben, melyeket megírt: "Pro gratiosissimis Posteris":Továba: Binhidi Szüllük felett való lyuk és Üres kősziklából: a Török Háborúban 7. falubélé népség oda rejtőzöt, és midőn a Szüllük felől mostis látható nagy lyukat bé rakták. Semmiképpen az Ellenség nékiek nem árthatott, mivel Terméskőben hagytak egy hézakot, amellyen ki és béjártak. Történt azonban, hogy azon nép közt egy asszonynak révó gyereke lett volna. Ezen asszony kimenvén, amire a' folyóhoz érkezett;és íme a Tüskésbe Logerozó (táborozó-R. )Török, tsak hamar me fogatatta, és véle ki valottatta: Ettől mindeneket ki tanulván a Török a mostani Vaskaput által töretvén, azon Kő nagy rejtekhelynek teteit, mint egy szérő, amint most látzik feltörette. "
Az 1980-ban átadott, korábban Bányász-kilátónak nevezett fém monstrumot az egykori XII/A akna felvonójából alakították ki, ezzel méltó emléket állítva a tatabányai bányászatnak. Névadója Ranzinger Vince bányamérnök a Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársaság tatabányai bányaigazgatója volt. A kilátó 30 méteres magasságához és a 156 lépcsőfok megmászásához nem árt némi elszántság és szédülésmentesség, de mindenképpen feledhetetlen élmény, amelyet nem érdemes kihagyni. Írta és fényképezte: dr. Ottó Anita
Helyzeténél fogva forgalmi csomópont, n...