Az ügynökség várhatóan közread majd egy frissebb, részletesebb állásfoglalást az ukrajnai atomenergetikai helyzetről hamarosan. Mi a teendő egy esetleges katasztrófa esetén? Az erőmű közelsége és a történelmi tapasztalatok miatt Magyarországon is sokan feszülten figyelik a Csernobillal kapcsolatos friss híreket. Aszódi Attila nukleáris szakértő szerint amennyiben egy nukleáris vagy radiológiai balesetből olyan mennyiségű radioaktív anyag kerülne a környezetbe, ami a lakosság egészségét veszélyeztetheti, az ONER-ben (Országos Nukleárisbalesetelhárítási Rendszer) részt vevő szervek lakosságvédelmi intézkedéseket rendelhetnek el, ezek azonban csak az atomerőmű területéhez közeli néhány tíz kilométeres sugarú körben válnak szükségessé. Fotó: Francisco Goncalves / Getty Images Hungary A szakértő szerint a jódtabletta is csak rövid ideig, néhány órával a radioaktív jód felvétele előtt vagy közvetlenül utána alkalmazva hatásos, és csak ott indokolt, ahol a lakosság nagyobb mennyiségben találkozhat radioaktív jóddal.
1986. április 26-a örökre beírta magát a történelembe, ugyanis ekkor volt a világ eddigi legsúlyosabb nukleáris katasztrófája, a csernobili atomerőmű-baleset, aminek következtében hatalmas mennyiségű radioaktív anyag került a levegőbe, ez pedig több ezer ember halálát és megbetegedését okozta. Az azóta eltelt 36 évben folyamatosan próbálták helyrehozni a károkat, a katasztrófa után kitelepítették az erőmű mellett lévő virágzó várost, Pripjatyot, tiltott zónát hoztak létre a 30 kilométeres körzetében, 2016-ban pedig egy betonszarkofágot is emeltek a sérült reaktor fölé. Az ukrán-orosz háború miatt azonban ismét feszült a helyzet a létesítménynél. Ilyen a helyzet Csernobilban A két héttel ezelőtt kezdődő háború első napjaiban az orosz csapatok egyből elfoglalták a csernobili atomerőművet, az ott dolgozó személyzetet pedig túszul ejtették. Ez különösen veszélyes, hiszen a területen még mindig magas a sugárzás mértéke, ezért mindig váltott műszakokban dolgoztak, most azonban folyamatosan ott kell lenniük, ami az egészségükre is negatív hatással lehet.
Ha a kezei hidegek és izzadnak, minél hamarabb törölje le a verejtéket, mivel a hideg és a nedvesség hatására az erek még inkább összehúzódnak. Ha a kezek hidegsége valamilyen betegség tünete, akkor természetesen mihamarabb az alapbetegséget kell kezelni! Megelőzés A megelőzés érdekében először is az ereket kell edzeni! Egy váltózuhany (öt-tíz percenkénti váltással) kiválóan megfelel erre a célra. Jót tesz ereinknek az úszás, a kocogás, egy kiadós séta és a szaunázás is. Ne dohányozzon! A dohányzás árt az ereknek. Mozogjon eleget! Kapcsolódjon ki a stresszes mindennapokból! Hideg ujjak a számítógép előtt Sok számítógép előtt dolgozó embernél is előfordul ez a panasz. Az állandósuló problémának több országban már külön nevet is adtak, magyarul egér-kéznek nevezhetnénk. Ez esetben a kezek más szituációban nem hűlnek le, csak a számítógép használata közben válnak fagyossá. Ha Ön is szembesül ezzel a problémával, akkor először is ellenőrizze a helyiség hőmérsékletét! Ülőmunka közben nagyon könnyen lehűlhetnek a végtagjai.
A friss információk szerint azonban nemcsak emiatt jelent problémát az oroszok megszállása. Az 1986-ban megsérült 4-es reaktor a betonszarkofág megépítése előtt. Fotó: Martin Godwin / Getty Images Hungary Március 9-én, szerdán teljesen leállt az erőmű áramellátása, Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerint a tartalékgenerátorok nem sokáig, nagyjából 48 óráig tudják biztosítani a szükséges energiaforrást, ezért akár komoly katasztrófa is bekövetkezhet. A szakértők szerint az atomerőművek folyamatos villamosenergia-ellátása létfontosságú a hűtési folyamatokhoz, ennek hiánya pedig túlhevüléshez vezethet, és radioaktív anyag kerülhet ki a környezetbe. A külügyminiszter már felszólította az oroszokat, hogy azonnal kezdjék meg a helyreállítást, azonban ők csak arról számoltak be, hogy az ukránok szabotázsakciója miatt maradt áram nélkül az erőmű. A cikk az ajánló után folytatódik Az aggasztó hírekre a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) is reagált, elismerték ugyan, hogy a leállás befolyásolhatja az erőmű működését, azonban nem látják úgy, hogy kritikus veszélyt jelentene a csernobili atomerőmű biztonságára.