Az állami kézben lévő Koreai Központi Hírügynökség (KCNA) hétfőn arról számolt be, hogy az észak-koreai külügyminisztérium szóvivője az Egyesült Államokat és a nyugati országokat tett felelőssé az Ukrajnában kirobbant háborúért, Oroszország követeléseit pedig ésszerűnek nevezték a NATO keleti terjeszkedésével szemben. Észak-Korea lakossága persze közel sincs annyira megvezetve, mint amennyire hisszük (ezzel kapcsolatban érdemes elolvasni az Azonnali korábbi interjúját), ezért a hírek szerint a lakosság egy része kifejezetten annak is szurkol, hogy háború legyen, mert az elsöpörhetné a Kim rezsimet is. KIEMELT KÉP: A észak-koreai hadsereg látogatása Moszkvában 2019-ben (forrás: Dmitrij Ivanov / Wikimedia Commons)
Észak-Korea adatai 2021. 09. 29-én lettek frissítve. Észak-Korea elhelyezkedése Kelet-Ázsiában Kína és Dél-Korea között Észak-Korea, hivatalos nevén Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Kelet-Ázsiában, a Koreai-félsziget északi részén fekszik, fővárosa Phenjan. Mint ahogy azt Dél-Koreánál is olvashatjuk, 668-tól létezett az egységes Korea. A huszadik században az ország Japán uralom alatt nyögött, függetlenségét a második világháború után a szövetséges erők akarták visszaállítani. Az északi rész szovjet, a déli pedig amerikai megszállás alá került. A japánokat legyőzték, de – mindenesetre északon – biztos nem ilyen jövőről álmodott a lakosság. Két ország jött létre a megszállt területen 1948-ban, viszonyuk egyre romlott, és 1950-ben kitört a 3 évig tartó koreai háború, melyet egy mind a mai napig érvényes fegyverszünet állított meg. A háborúnak nem lett nyertese, de Észak-Koreának a békét (tűzszünetet) sem sikerült megnyernie. A háború után mindkét ország rendkívül szegény volt, s míg Dél-Koreában csoda számba menő gazdasági fejlődés ment végbe, addig az Észak-Koreában élők ma is éheznek, mindezek ellenére – északon csakúgy mint délen – óriási hadsereget tartanak fent.
Kategória: Külföld 2014-01-06 14:31 4202 olvasó Az áruhiány miatt a feketepiacnak olyan rendszere alakult ki Észak-Koreában, amely sokkal átfogóbb mint az egykori NDK-ban vagy Mao elnök Kínájában. Ezért öt éven belül egyesülhet a két Korea gazdasága, ha a politikai egyesülés bekövetkezik- állapította meg egy szakértői jelentés Szöulban. A 24 milliós Észak-Korea lakossága a jövedelmének 80-90%-át a feketepiacon költi el. De ott is szerzi meg jövedelmének jó részét - állítják a dél-koreai szakértők, akik az ENSZ 2008-as jelentésére alapozták a tanulmányokat. Az Észak-Koreát elhagyó menekültek is arról számolnak be, hogy mind nagyobb a párhuzamos piacok szerepe a szigorú kommunista diktatúrában, amely a legutóbbi időkig jegyrendszert üzemeltetett. Ennek a lényege az, hogy a vezető réteg tagjai szinte mindenhez hozzájuthatnak a speciális boltokban ahol külföldi áruk is kaphatók, míg a közönséges földi halandók csakis hazai termékeket vehetnek meg a fejadag rendszert jelképező jegyekkel. A párhuzamos piacok ezt a régi hadi-kommunista rendszert kerülik meg.
4) A domináns vallási csoportok Dél-Koreában keresztény és buddhistaak, de a dél-koreaiak nagy része nem vallásos preferenciát követel. 5) Dél-koreai kormány olyan köztársaság, amelynek egyetlen jogalkotói testülete van, amely az Országgyűlésből vagy a Kukhoe-ból áll. A végrehajtó hatalom állami államfőből áll, aki az ország elnöke és kormányfő, aki a miniszterelnök. 6) A dél-koreai topográfia legnagyobb része hegyvidéki, a legmagasabb pontja pedig Halla-san (3950 méter). Halla-san egy kihalt vulkán. 7) A dél-koreai földterületek kétharmada erdős. Ez magában foglalja a szárazföldet és az ország déli és nyugati partvidékén található több mint 3000 szigetet. 8) A dél-koreai éghajlat mérsékelt a hideg telekkel és forró, nedves nyarakkal. Dél-Korea fővárosa, Szöul átlagos januári hőmérséklete 28 ° F (-2, 5 ° C), míg az átlagos augusztusi magas hőmérséklet 29, 5 ° C. 9) Dél-Korea gazdasága csúcstechnológia és iparosodott. Főbb iparágai közé tartozik az elektronika, a távközlés, az autógyártás, az acél, a hajógyártás és a vegyipar.
A meglehetősen jó mutatók ellenére az állam a GDP mindössze 3% -át fordítja az egészségügyre, és sok kórház és klinika nem rendelkezik képzett orvosokkal, gyógyszerekkel és felszerelésekkel. Az Észak-Korea lakosságának fő problémái az alultápláltság, a tuberkulózis, a tüdőgyulladás. Mivel az ország egészségügyi rendszere nagyon rosszul fejlett, a tradicionális orvoslás elterjedt itt (akupunktúra, kapszula gin, teák és tinktúrák, masszázs, pióca).
Észak-Korea éhezik, mióta a koronavírus-válság miatt lezárták a kínai határt, Phenjanból most egy olyan felszólítást intézett a lakossághoz a KNDK kormánya, melyben arra kérik a lakosságot, hogy egyenek kevesebbet és inkább raktározzák el az élelmet, mert 2025-ig aligha nyitják meg újra a kereskedelmi forgalmat Kínával. A Radio Free Asia tudósítása szerint Észak-Korea lakossága már elkeseredett állapotban van, a felhívásra pedig csak még nagyobb lett a letargia. Mivel már most is alig jut a lakosság élelemhez, egyszerűen nincs mit elraktározni, az erre való felszólítás tehát egyszerűen értelmetlen. "Már most is vészes az élelmezési helyzet az országban, az emberek nem jutnak megfelelő... Kedves Olvasónk! Az Ön által keresett cikk a hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött. Cikkarchívum előfizetés 1 943 Ft / hónap teljes cikkarchívum Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái
A Koreai Központi Televízió december 3-i híradójában is megemlítette az új vírusvariáns dél-koreai terjedését. Szöul hétfőn huszonnégy omikron variánssal fertőzött esetről számolt be. Észak-Korea továbbra sem kezdte meg a lakossága koronavírus elleni oltását. A COVAX szolidaritási program eddig 4, 73 millió adag AstraZeneca vakcinát különített el Észak-Koreának, de a vakcinák kiszállítása még nem történt meg, és ez a mennyiség amúgy sem elegendő csak a lakosság egy részének beoltására. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
Visszatérve a hatalmas sportlétesítményekhez: a stadionépítési láz a nyolcvanas évek vége felé ért csúcsra Észak-Koreában. Ekkor, 1986 és 1989 között épült föl a Phenjant két félre osztó Tedong folyó egyik nagy szigetén, a Rungna-szigeten (vagy latinos átírással: Rungra-szigeten) a Május Elseje Stadion, avagy a Rungnado-stadion (vagy latinos átírással: Rungrado-stadion, ahogy azt angolszász nyelvterületeken szokás használni). A sziget nagyjából egyhatodát elfoglaló, 20, 7 hektár alapterületű, 1989. május 1-jén megnyitott stadiont tartják a világ legnagyobb multifunkciós stadionjának. Az első kapavágástól számítva három év alatt felhúzott, 11 000 tonna acél felhasználásával épült monstrum kétségkívül impozáns: a hatvan méter magas fő vasbeton tetőszerkezet 16 boltíve a nyíló magnóliavirág szirmaihoz hasonlatosan kapcsolódik össze, befedve a nézőtér teljes területét. Az épületben tíz lift van, a nézők nyolcvan kapun juthatnak be a stadionba. A fő játéktér 22 500 négyzetméter területű, a nyolcszintes stadion hasznos összterülete pedig több mint 207 ezer négyzetméter.
A leglátványosabb különbséget azonban kétségkívül a szókincsbeli eltérések jelentik. Észak-koreai menekültek tapasztalataiból tudjuk, hogy a délen használt szavaknak jelentős része ismeretlen számukra. Kim Ir Szen 1946-ban, amikor még csak a politika miatt nem értette a dél-koreaiakat (Forrás: Wikimédia Commons / Korean People Journal) A szókincsbeli különbségek részben az északi "nyelvtisztító" reformoknak köszönhetők. A koreai ábécét, a hangül t a 15. században alkották meg és nem méltatlanul nevezik logikus írásnak (még ha azt nem is mondhatjuk, hogy a koreai a világ legfejlettebb nyelve). Viszont elég későn terjedt el, és egészen a 20. század közepéig kevert írásmódban jelent csak meg. A kínai karaktereket hangüllel vegyítve vetették papírra, ahogy a kandzsik keverednek hiragana és katakana írással a japánban. A koreai háborút (1950–53) követően mindkét fél arra törekedett, hogy a koreai írás mentes legyen a kínai karakterektől. Észak-Korea 1949-ben, Dél-Korea pedig 1948-ban törölte el hivatalosan az írásból a kínai karaktereket (bár Dél-Koreában a gyakorlatban nem váltak meg olyan könnyen tőlük).
A tiltás most "természetesen" rájuk is vonatkozik. Az idén januári 8-i pártkongresszus alkalmával Kim Dzsongun mellett a totalitárius állam több vezető tisztviselője is bőrkabátban mutatkozott, többek között a diktátor húga, Kim Jodzsong is, akit sokan a főhatalom várományosának tartanak. A döntés értelmében a rendőrök egyebek között pásztázni fogják, hogy ki visel vagy árusít bőrkabátot vagy annak műbőr másolatát az utcán, és ha ilyet találnak, elkobozzák. Az egyelőre nem derült ki, hogy ezenfelül milyen megtorlást szab ki rájuk a totalitárius vezetés. (via Radio Free Asia, Portfolio)