Arab Időszámítás Kezdete
A tehet�s keresked� t�pel�d�, visszah�z�d� emberr� v�lt, mind t�bbet elm�lkedett vall�si k�rd�seken, k�zben pedig egyre gyakrabban tapasztalt j�s�lmokat �s l�tom�sokat. Az iszl�m iratok szerint Mohamed isteni elh�vat�sa a f�rfi 40 esztend�s kor�ban k�vetkezett be, amikor G�briel arkangyal utas�t�s�ra a H�ra-hegy egyik barlangj�ba vonult, �s lejegyezte a Kor�n els� sz�r�it. Ez az esem�ny v�laszt�vonalnak bizonyult a f�rfi �let�ben, ugyanis visszat�r�se ut�n pr�dik�lni kezdett Mekk�ban. Mohamed �lesen kritiz�lta a vall�si �let ki�resed�s�t, a kegyetlen t�rzsi erk�lcs�ket – p�ld�ul a v�rbossz�t –, valamint a gazdag keresked�k �nz�s�t, �s egy olyan k�z�ss�get �p�tett, melynek hitelvei sz�mos ponton kapcsol�dtak a zsid� �s kereszt�ny tan�t�sokhoz. A f�rfi egyetlen isten, Allah tisztelet�t hirdette, j�mbors�got, alamizsnaoszt�st, valamint rendszeres im�t �s ritu�lis tiszt�lkod�st v�rt el k�vet�it�l, �s r�vid id�n bel�l �sszetart� kommun�t kov�csolt. Ez a v�ltoz�s f�lelemmel t�lt�tte el a mekkai kereskedelmi-politikai �let vezet�it – akiket pr�dik�ci�ival Mohamed m�r kor�bban mag�ra harag�tott –, �s hossz� t�von konfliktust gerjesztett a v�rosban.
Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai - Történelem érettségi - Érettségi tételek
- Történelem - G-Portál
- Arab időszámítás kezdete 1
- Ponyva | Mi a ponyva | Ponyva típusok | Ponyva leírasa
- Arab időszámítás kezdete e
- Nagypapa hadművelet online videa zdarma
- 8.2 5 rogue pvp guide
- Magic Hair Hajvasaló, Magic Hair Kapszula Ár &Raquo;&Ndash;&Rsaquo; Árgép
- Tv2 mokka hétfő
- T�vir�ny�t� jav�t�s,T�vir�ny�t� szerviz,T�vir�ny�t�k jav�t�sa
Az ottani arabokból lettek a mórok. Kelet felé Iránon át elérték Indiát és Kazahsztánt. Medina helyett a gazdag Damaszkusz, majd a világvárossá fejlődő Bagdad lett a főváros. Az Ezeregyéjszakából ismert kalifa, Harun al-Rasid idején Bagdadot 700 000 fő lakta, amikor Párizs piszkos utcáiban csak 30 000 ember élt. Az arab világ termékei, a damaszkuszi kardpenge, a kordovai bőrcsizma ekkor lettek világhíressé. A virágkort követően, az ezredforduló körül a birodalom részekre szakadt. Független lett a kalifátus Hispániában, Egyiptomban, Marokkóban vagy Perzsiában. Az arabok kifinomult kényelmet és technológiát teremtettek. Kairóban vízemelő szerkezet öntözte a kerteket, Damaszkuszban közvilágítás és szennyvízelvezetés, kórházak, közfürdők, a mai Spanyolországban a Córdobai Kalifátus területén közkönyvtárak álltak rendelkezésre. A muszlim mecsetekben, templomokban és medreszékben nemcsak ima, de komoly tudományos élet is folyt. Hódításaik során az arabok a görög és római könyveket saját nyelvükre fordították, és így megmentették azokat a pusztulástól.
(Megv�ltozott �rtelmez�s� kifejez�s, az elm�let alapszint� ismeret�t ig�nyli. ) �j �rtelmez�s: Az iszl�m id�sz�m�t�s kezdete, a hidzsra, Mohamednek Mekk�b�l Medin�ba t�rt�n� menek�l�s�nek ( hidzsra) id�pontja. A mi �r�nkra val� �tsz�m�t�sa meglehet�sen bonyolult, mivel tiszt�n hold�veket sz�molnak, egy hold�v 10-11 nappal r�videbb egy nap�vn�l, amelyek �gy 354 vagy 355 naposak. A l�nyeg: a kezdet�t jelent� hidzsra az �r id�sz�m�t�s�ban �s a mai hivatalos id�sz�m�t�sban is 622. j�lius 16-�n, egy �jholdnapon t�rt�nt. Az �R/AD 622. �v�nek a mai id�sz�m�t�sban az 375. �ve felel meg, �s ez id� t�jt hoznak szigor� t�rv�nyeket, az �gynevezett pog�nyok �s az eretnekek ellen. Az iszl�m id�sz�m�t�s kezd� d�tuma �gy azonos korba ker�l az arianizmussal. A kereszt�nys�g v�ltozatai k�z�l tal�n az arianizmus hasonl�t legjobban az iszl�m tan�t�saihoz. Jelenleg t�bb iszl�m �llamban is haszn�latban van ez az id�sz�m�t�s. Van ahol egyeduralkod� jelleggel, �s van ahol a polg�ri id�sz�m�t�ssal egy�tt. A mai, elfogadott �ll�spont: 622. j�lius 16-a volt a hidzsra els� �v�ben Muharram h�nap legels� napja; ez tekinthet� az iszl�m id�sz�m�t�s kezd�pontj�nak, amit sokan t�vesen Mohamed h�res �fut�s�val� azonos�tanak.
Az éveket 30 éves ciklusokba sorolják. E ciklusokban 11 év - úgymint a 2., 5., 7., 10., 13., 16., 18., 21., 24., 26. és 29. - 355 napos, az utolsó hónap is 30 napból áll. Mivel egy holdév 10-11 nappal rövidebb egy napévnél, a különbség idővel jelentősen megnő: mialatt 100 ilyen holdév telik el, addig csupán 97 napév - erre az átszámításoknál vigyázni kell. Továbbá emiatt a mohamedán ünnepek a napévhez viszonyítva vándorolnak, és nincsenek évszakhoz kötve.