E szabálytalanság közel 2/3-át még mindig a feldolgozóipari és gépipari munkavállalók sérelmére követték el. Büntetési összegek Az OMMF a múlt évben összesen több mint 3 milliárd 230 millió forint összegben szabott ki munkaügyi bírságot, a feltárt jogsértéseket elkövető 14 302 munkáltató közül 11 075 vállalkozással szemben. A munkaügyi bírsághatározatok kiugró aránya egyértelműen a 2009. évi törvénymódosítással magyarázható, amely – a döntéshozó mérlegelési jogkörét leszűkítve – kötelező bírságalkalmazást írt elő a legsúlyosabb szabálytalanságok jogkövetkezményeként. Hogyan készülj online állásinterjúra? - tippek 10 pontban
Az építőipar a munkaügyi ellenőrzések alapján az egyik "legfertőzöttebb" ágazat, tavaly tízből négy építkezésen ellenőrzött munkavállaló nem volt bejelentve. A minisztérium szerint az ellenőrzések nyomán nő a rendezett jogviszonyok száma - írta a Magyar Idők. Az építőiparban ellenőrzött munkavállalók közül tízből négyen feketén voltak foglalkoztatva, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatás-felügyeleti főosztályának jelentése szerint 2017 első három negyedévében az összes ágazatot tekintve a feketézők 36 százaléka építőipari vállalkozásoknál dolgozott. A szabálytalanságok miatt az ágazatban kilenc hónap alatt 407 esetben szabtak ki bírságot, a vállalkozásoknak összesen csaknem 56 millió forintot kellett megfizetniük. További 1155 esetben a bírságot helyettesítő figyelmeztetést alkalmazott a hatóság. Ebben azonban változás várható az idei évtől, mert szigorodik a bejelentés nélküli foglalkoztatás szankcionálása. A munkaügyi bírság a kis- és középvállalkozások esetében is már az első ízben észlelt jogsértéskor alkalmazható lesz az NGM közlése szerint.