Reformkor Magyarországon (1825-1848) A liberalizmus és a nacionalizmus eszméinek jegyében reformmozgalom bontakozik ki, melynek célja: Magyarország polgári átalakulása és nemzeti függetlensége a Habsburg-birodalmon belül. Kölcsey szerint: "Jelszavaink valának: haza és haladás. " A reformok jegyében a nemesség küzd, mert gyenge a polgárság. A reformok fórumai a reformországgyűlések: 1825-27, 1830, 1832-36, 1839-40, 1844, 1848. A reformok elindítója Széchenyi István volt, reformpolitikusok: Wesselényi Miklós, Kölcsey Ferenc, Kossuth Lajos, Deák Ferenc. Széchenyi István (Bécs, 1791 – Döbling, 1860) 1791-ben Bécsben született arisztokrata családban, gyermekkorát Nagycenken töltötte. 1809-ben részt vett a napóleoni háborúban, mint tiszt, majd az 1810-es évektől utazásokat tesz Angliától Törökországig, csatlakozott hozzá Wesselényi Miklós erdélyi arisztokrata is. Ekkor tapasztalta, hogy Magyarország mennyire elmaradott a nyugati országokhoz képest. Reformtevékenysége: 1825-től az országgyűlések résztvevője a felsőház tagjaként.
II. Gróf Bethlen István Erdélyi Nyári Egyetem "Jövőképek a Kárpát-medence városi és rurális térségeiben: mezőgazdaság, vidékfejlesztés, kreatív gazdaság" Program 2019. május 3-7. Május 3. (péntek) Utazás, érkezés Gernyeszegre az esti órákban Május 4. (szombat) Helyszín: Gernyeszeg, Teleki-kastély díszterme (547280 Gernyeszeg (Gornești), nr. 479. ) 10:00-12:00 Plenáris előadások I.
2011 végén indult az agrár Széchenyi-kártya, amely indulása óta nagy sikernek örvend. Az agrár Széchenyi Kártya termékeit igénybe vevők 84 százaléka mikrovállalkozás, 14 százaléka a kisvállalkozás, és csak 2 százaléka a közepes méretű vállalkozás, vállalkozási forma szerint pedig 38% családi gazdaság, 35% kft és 19% egyéni vállalkozók és 4%-a őstermelő - ismertette Paragh László. Nagy István agrárminiszter kiemelte, hogy tavaly újabb rekordot döntött a mezőgazdaság kibocsátása. Mint mondta, nem szabad elfelejteni, hogy emögött az eredmény mögött a mezőgazdaság és élelmiszeripar vállalkozásainak és a gazdálkodóinak az elszántsága, kitartása, sokszor erőn felüli erőfeszítéseket igénylő napi küzdelme áll. Ezt annál is inkább figyelembe kellett vennünk, mert a mezőgazdaság, a gazdaság más területeihez képest magasabb kockázatokkal szembesül. A termelési ciklus hosszúsága miatt magasabb a forgóeszköz finanszírozási igény, amit a más ágazatokhoz képest a GDP előállításában, mintegy kétszer magasabb KKV részarány még tovább árnyalni.
(Fotó: Májer Csaba József) A bokrétaünnepségen dr. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter úgy fogalmazott: Magyarországon még nincs igazi tudományos és innovációs park, de ennek a modellje működik, s a Széchenyi István Egyetem az elsők között értette meg létjogosultságát, és kezdte el építeni zalaegerszegi kutatás-fejlesztési bázisát. Hozzátette: a győri intézmény az innováció terén jelentős pozíciót foglalt el, ennek köszönhető a két zalaegerszegi épület megvalósítása, de egy harmadik építése is még az idén elkezdődik és be is fejeződik. A miniszter emlékeztetett rá, hogy a magyar kormány 2010-ben a gazdaság megerősítését tűzte ki céljául, ennek jó példája, hogy az elmúlt két évben nem csökkent, hanem nőtt Magyarországon a beruházási kedv. Hangsúlyozta: a gazdaságfejlesztés jelentős eleme a szakképzés és a felsőoktatás erősítése, az államiból alapítványi fenntartásba került 21 egyetem modellváltásának is ez volt a célja. Ezen egyetemek költségvetése a tavalyihoz képest az idei évre két és félszeresére növekedett, és 2700 milliárd forintos felsőoktatási fejlesztési program indult el.