A Sennyei Ilma eltűnt prózanyelve a jegyzőkönyvek stílusát idézi, de tétje nem egy bűnügy felderítése, hanem egy autonóm ember eltűnésének, a társadalmi intézményrendszerekből való kivonulásának a feltárása. Miért hagyja valaki maga mögött a hivatását és szeretett diákjait? Miért nem való egy őszinte levél a gyerekek kezébe? Hogyan mérgezné meg az igazság őket? Babarczy kliséktől mentesen, pontosan ábrázolja, hogy az évtizedek óta tartó értékválság (a tudás- és erkölcsalapú társadalomba vetett hit megrendülése) a pedagógusok meghasonlottságához vezetett, és egyre hiteltelenebb a "ne csalj-szeresd felebarátodat-ha szorgalmasan tanulsz, akkor viszed valamire" elvét közvetíteni. És ha így vesszük, akkor ez tényleg egy krimi – a bűntény elkövetője azonban nem egy személy: a történések hátterében a társadalom mulasztása áll. A mérgekkel átitatott anya–lánya viszony ábrázolása is szembetűnő törekvése a kötetnek, de érzelmileg mégsem robbannak ezek a traumákkal teli történetek ( Anyu, Szép halál), mert végig kontroll alatt marad a feszültség.
A nővé válás pedig mindenkor mostoha testi körülmények közt megy végbe: erőszak, zaklatás, divatdiktatúra, kényszervásárlás, testrongálás (súlyos testi sértés), bulimia vagy az ellenkezője, megbélyegzett öregedés s egyéb szégyenfoltok. Kivétel a Sennyei Ilma eltűnt (Babarczy Eszter kiváló címadó), ez egy Kafka-történet-imitáció: Sennyei Ilma tanárnő egy nap nem jelenik meg az iskolában, s később sem, annak a levélnek pedig, amelyben magyarázattal szolgál, nem ismerjük meg a tartalmát, ez csak sejthető, vagy éppenséggel nekünk kellene kitalálnunk. A mérgezett nő felzaklató, inspiráló. S van egy én-ontológiai íve is: az eszmélő, a félelemmel először szembenéző kislánytól az idős asszonyig tart az ív, aki esdve kéri fiát, hogy vigye haza az öregotthonból. És jók a mondatai. Rövidek, a következő mindig az előzőt bővíti, mint általában az olyan szöveg mondatai, melyek mindig csak az adott pillanat kimerevítését szolgálják, a dinamikát meg a fokozatos bővítmények adják meg. Babarczy Eszter: A mérgezett nő.
"A helyedben félnék, hogy a te cicid is elfogy, ha ennyien bámulják" – írja neki a névtelen zaklató. Végül természetesen "az lesz belőle (mármint a királynőből), aminek látni akarják", míg az elbeszélő megelégeli a kukkolást, így a zárlatban válik ismét ketté a két test. A szabadság, a szabad döntés győzelme ez, s akkor ismét ott vagyunk a címnél. A tárgyilagos szövegépítés egyik iskolapéldája A kisolló című darab, mely valóban egy kisolló használata mentén halad előre: az elbeszélő családanya (felnőtt gyermekek anyja) kényszerűen vagdossa magát, lényegében kiszabja a testét a neki megfelelőre, mintha papírból vagy szövetből volna (persze, szövetből van a test). Mint aki elégedetlen a testével, s ezért muszáj neki beavatkoznia. Az egyes szám első személyű beszélő erősen emlékeztet Jud figurájára Hanya Yanagihara Egy kis élet című regényéből, bár nem annyira szívósan önpusztító, s nincs Judhoz hasonló önsorsrontó motivációja: "Nem tudom, hogy jutottam oda, hogy felvágom a számat. " A falcolást mint a kényszer megnevezését kilencszer utasítja, hárítja el a beszélő – ami éppen ezért lesz beszédes, főként, ha sűrű egymásutániságban mondja: "Szerintem ez nem falcolás, esetleg, nagyobb részben indokolt műtét.
A tanárnő búcsúlevele pedig, mely végül előkerül, a fentebb emlegetettel ellentétben szép, csendes és átgondolt; egy kiábrándult ember tökéletes lélekábrázolása. Ahogy a tanárnő tettére és levelére adott többi reakció is. Összességében tehát egy ígéretes szépírói indulást láthatunk, egy olyan kötettel, mely borítójának finom visszafogottsága egészen éles ellentétben áll beltartalmával. Asszonyok, lányok, nagymamák jönnek velünk szembe a napokon, nézegetjük, kóstolgatjuk egymást; sírunk, nevetünk, szörnyülködünk, és ugyanúgy sorsközösséget érzünk az elszántan koplaló tinédzserrel, mint a halál küszöbén álló idős, beteg asszonnyal. A kötet minden egyes darabjában vár ránk valamiféle meglepetés, hol kellemes, hol kellemetlenebb, és szinte mindegyikben vár ránk valamiféle kulcsmondat elrejtve, úgy mint " Hát így lettem nő helyett mindenekelőtt anyuka. " Mélyre kell merülni ezekhez a novellákhoz, ám annál édesebb az első korty levegő, mikor aztán végül visszahoz a felszínre. Bráder Edina Babarczy Eszter: A mérgezett nő Jelenkor Kiadó, 256 oldal, 2999 Ft
"Ahogy visszanézek, valahol negyven és ötven között mégis nő lettem a végén. Hosszas ellenkezésem elsimult, a kitartó vágy, hogy nem lehetnék-e más, nem éppen férfi, de nem-nő, mínusz-nő, elillant. " Babarczy Eszter novellái a nővé válás folyamatát, a nők szereplehetőségeit és szerepkényszereit járják körül. A magány, a kiszolgáltatottság és sérülékenység hétköznapi vagy éppen szélsőségesen fájdalmas epizódjaiban megannyi küzdelem zajlik a méltóságért, a szeretetért, önmagunk elfogadásáért és elfogadtatásáért. Egyfajta felnövekedéstörténet... bővebben Válassza az Önhöz legközelebb eső átvételi pontot, és vegye át rendelését szállítási díj nélkül, akár egy nap alatt! Budapest, II. ker. Libri Mammut Könyvesbolt bolti készleten Budapest, VIII. kerület Aréna Pláza Bevásárlóközpont Budapest, VIII. kerület Libri Corvin Plaza Összes bolt mutatása A termék megvásárlásával kapható: 341 pont 5% 4 799 Ft 4 559 Ft Kosárba Törzsvásárlóként: 455 pont 3 890 Ft 3 695 Ft Törzsvásárlóként: 369 pont 4 399 Ft 4 179 Ft Törzsvásárlóként: 417 pont Események H K Sz Cs P V 28 29 30 31 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 1
Novellák. Jelenkor, Budapest, 2019 Portréfotó: Máté Péter Ha tetszik, amit csinálunk, kérünk, szállj be a finanszírozásunkba, akár csak havi pár euróval! Támogass minket