Ha mégis havazik aznap, akkor "bolondoznak a Julisok", vagy megrázzák a dunyhájukat. február 17. : 1940-ben ezen a napon mérték az eddigi legalacsonyabb hőmérsékletet hazánkban. Görömbölytapolcán (Miskolc külterület) -35 fok volt hajnalban. február 19. : Zsuzsanna napja. A népi időjóslás szerint Zsuzsanna elviszi a havat. Ha ezen a napon megszólal a pacsirta akkor közel a tavasz, már nem kell számítani nagy havazásokra. A pásztorok úgy tudják, hogy Zsuzsanna leginkább rápisil a hóra, és az elolvad. február 19. : 1947-ben, ezen a napon, Kőszegen 151 cm-es hóvastagságot mértek. Ez eddig a legnagyobb hóvastagság hazánkban, ami természetes úton és nem hófúvás következtében jött létre. február 20. : 1978, Borsodnádasd: a levegő relatív nedvességtartalma 9% volt. Ez eddig a legalacsonyabb érték, amit hazánkban mértek. február 24. : Mátyás napja. Mátyás a jégtörő, illetve Mátyás apostol ünnepe. Érdekes az ehhez a névhez fűződő Jégtörő jelző magyarázata. A középkorban szokásos volt a szenteket jellemző tárgyakkal ábrázolni, hogy az egyszerű, írástudatlan hívek is rájuk ismerjenek.
A hónap második napján szokás szerint figyeljük a medvét – ha a barlangjából kijőve meglátja az árnyékát, visszamegy, mert soká tart még a hideg… Kissé torzítja az előrejelzés biztonságát, hogy többnyire csupán mesterséges körülmények között élő, állatkerti mackókat látogat meg ilyenkor a média – miközben ugyancsak ehhez a naphoz kötődik egy másik, kevéssé ismert, ám könnyebben megfigyelhető hagyomány: ha énekel a pacsirta, később még hosszan fog hallgatni. A pacsirtákra egyébként – hasonló összefüggésben – kicsit később, 19-én, Zsuzsanna napján is érdemes figyelni! Február 3. Balázs napja Szent Balázs püspök és vértanú napja, aki eredetileg orvoslással foglalkozott, nevéhez sok beteggyógyítás fűződik. Többek között egy fiú életének megmentése, akinek halszálka akadt a torkán, és a fiú anyja hálából ételt és gyertyát adott neki. Ennek emlékére van a Balázs-áldás vagy balázsolás, amikor a pap két gyertyát tart a hívők álla alá e szavak kíséretében: "Szent Balázs püspök és vértanú közbenjárására szabadítson meg téged Isten a torokbajtól és minden más betegségtől".
A néphit szerint ettől a naptól az idő melegebbre fordulását várják, de ha mégis havazik, akkor "bolondoznak a Julisok", azaz megrázzák a dunyhájukat. Február 19. Zsuzsanna napja: A néphit szerint, ha ezen a napon megszólal a pacsirta, akkor közel van a tavasz. Február 22. Üszögös Szent Péter napja: Ezen a napon nem szabad dolgozni, mert a hiedelem szerint szerencsétlen nap, és minden, amibe belefognak üszkös lesz. Úgy tartják, hogy amilyen idő van ezen a napon, olyan lesz József napján is. Február 24. Mátyás napja: Ez Mátyás apostol ünnepe. A középkorban a szenteket a rájuk jellemző tárgyakkal ábrázolták, hogy az írástudatlanok is felismerjék őket. Mátyás apostol jelképe a bárd volt. A néphit szerint Mátyás megkönyörül az embereken, a bárdjával megtöri a jeget és elűzi a hideget. Az ezen a napon fogott csukát "Mátyás-csukájának" nevezik és egész évben bő fogást ígér.
2021. március 2. A kép forrása: 2021. 02. 18. Kispest Lámpásai megtartották februári online klubnapjukat. A klub témája a februári jeles napok voltak.
A pacsirtákra egyébként – hasonló összefüggésben – kicsit később, 19-én, Zsuzsanna napján is érdemes figyelni! Február 3. Balázs napja Szent Balázs püspök és vértanú napja, aki eredetileg orvoslással foglalkozott, nevéhez sok beteggyógyítás fűződik. Többek között egy fiú életének megmentése, akinek halszálka akadt a torkán, és a fiú anyja hálából ételt és gyertyát adott neki. Ennek emlékére van a Balázs-áldás vagy balázsolás, amikor a pap két gyertyát tart a hívők álla alá e szavak kíséretében: "Szent Balázs püspök és vértanú közbenjárására szabadítson meg téged Isten a torokbajtól és minden más betegségtől". De ehhez a naphoz kapcsolódik még a "balázsjárás", amikor is az iskoláskorú gyerekek házról házra jártak és adományokat gyűjtöttek. A játékban tízen szerepeltek. A perselybe összegyűjtött pénzt az iskola vagy a templom céljaira fordították, az ajándékképpen kapott ételeket pedig megették. Február 5. Ágota napja A néphit szerint gonoszűző hagyománya van e napnak. Ilyenkor körülsöprik a házat, az ólakat, hogy kiűzzék a házi férgeket, bogarakat.
FEBRUÁR 5. ÁGOTA NAPJA E naphoz néhol az a hiedelem fűződik, hogy alkalmas a házi férgek eltávolítására. A jászladányiak és a jugoszláviai magyarok ezért körülsöprik a házat és az ólakat. Az időjárást illetően ismert ugyancsak a jugoszláviai magyarok körében az alábbi regula: "Ágota még szorítja, de Dorottya majd tágítja". FEBRUÁR 6. DOROTTYA NAPJA Dorottya- nap időjárási regulája közismert: "Ha Dorottya szorítja, Julianna tágítja. " Vagyis, ha Dorottya-napkor fagy, akkor Julianna napjára (febr. 16. ) megenyhül az idő. Dorottya a "Tavaszi Rózsa". Így hívták segítségül a hozzá imádkozók, és e csoda révén lett a kertészek és a virágárusok védőszentje. Jelképe a virágos, gyümölcsös kosár volt, s neve napján virágot és almát szenteltek a templomokban. FEBRUÁR 14. BÁLINT NAPJA Jó napnak tartották a kotló sikeres ültetésére. Az e napi időjárásból a várható termésre jósoltak. Hideg, száraz idő esetén jó termést reméltek. Facsemetét is szívesen ültettek Bálint-napkor abban bízva, hogy akkor hamarabb erősödik meg.
Egyes magyar falvakban úgy tartják, ekkor osztja ki a madarak sípjait. A gazdálkodók, a természet közelében élő szőlősgazdák előtt ismert volt az időjárás és a termés szoros összefüggése. Az e napi időjárásból jósoltak a termésre, tojásszaporulatra. A hideg idő jó termést, a szeles idő kevés tojást jelzett. A Szolnok megyei Csépán a Mátyás-napi tojásból kelt libát marakodósnak, veszekedősnek tartották. Turán úgy vélték, hogy "húsosfejű", idétlen, nyomorék liba kelne ki. A halászoknak is jeles napja, ekkor kezdenek ívni a csukák. Az e napon fogott csukát a nép "Mátyás csukájá"-nak nevezi, amit az egész évi szerencsés halászat előjelének tekintettek. FARSANG A farsang időszaka vízkereszttel, január 6-val kezdődik, és a húsvétvasárnapot megelőző 40 napos böjt kezdetével zárul. A farsangi szokások – többnyire február hónapban – farsang végére, farsang farkára összpontosulnak, farsangvasárnapra, farsanghétfőre és húshagyókeddre. A magyarság körében A farsang a párválasztás időszaka volt és egyben fontos "esküvői szezon", mivel a húsvéti böjt időszakában már tilos volt esküvőt tartani.