Régi Cigány Zenészek
- Cigány muzsikusok Magyarországon | Pannon Enciklopédia | Kézikönyvtár
- MUNKÁCS 1937. Cigány zenészek, régi fotó, képeslap | Online árverés 2016-07-17 17 órától | Postatörténet, képeslap, papírrégiség, fotó | HT Aukció | 2016. 07. 17. vasárnap 17:00 | axioart.com
- Magyar Retro Zenék - A 60-as - 70-es - 80-as évekből - YouTube
Az európai zenei fejlődés legmagasabb vonulatát elérő bécsi klasszicizmus – Haydn, Mozart, Beethoven – idején a magyar társadalom vezető rétegei modern nemzeti törekvéseiknek megfelelő zenét igényeltek. Ez az igény indította el a fejlődést, mely az ún. verbunkos stílus kialakulásához vezetett. A katonatoborzás (németül Werbung) virtuóz férfitáncához is játszott zene lett a kiinduló pontja annak a jórészt öntudatlan magyar zenei nyelvújításnak, melynek keretében a 18. század vége tájától kezdve a cigányzenekarok kialakultak. Az európai divathoz igazodó magyar ízlés a korábbi egyszólamban, harmonizálatlanul játszott tánczene helyett harmonizált és korszerűen hangzó zenét kívánt. A rendelkezésre álló hivatásos zenészeknek – a cigányzenészeknek – tehát akarva-akaratlanul igazodniuk kellett az új követelményekhez. Olyan együtteseket kellett alakítaniuk, melyek korszerűen játszották a "magyar"-t (ez volt akkor a közhasználatú neve a magyar táncnak, hacsak nem katonatoborzáshoz, verbunk ként táncolták).
Cigány muzsikusok Magyarországon | Pannon Enciklopédia | Kézikönyvtár
Cigány muzsikusok Magyarországon A 16. században a Magyarország nagy részét elfoglaló törökök közt már működtek cigányzenészek. A korai szórványos történeti adatok egy része éppen törököknek játszó, vagy a végvári harcokban törökök által fogságba ejtett cigányzenészekről szól. A 17. század vége tájáról – pontosabban egy 1683-ban kinyomtatott német nyelvű kalandregényből (Ungarischer oder Dacianischer Simplicissimus... ) – viszont már arról értesülünk, hogy magyar nemes urak, különösen erdélyiek szolgálatában egy-egy cigány hegedűs is van, aki egyben patkoló kovács. A kettős foglalkozásnak ez a hagyománya székelyföldi falvakban századunk közepe tájáig fennmaradt: a cigány kovács egy személyben a falu zenésze is volt. Századunk elején még nem volt ritkaság, hogy a cigányzenész egymagában hegedülte végig a falusi lakodalmat. Ennél voltaképpen alig több az egyetlen ritmus-hangszerrel, a gardon nal kísért hegedű, mely a Keleti-Kárpátokban élő magyar etnikai csoport, a gyimesi csángók közt máig megfelel a hangszeres tánczenei követelményeknek.
Ebből az derül ki, hogy a kiírt pályázatok, az elbírálás, a végrehajtás és a monitoring tevékenység is feltételezhetően egy kézben összpontosul, vagyis kérdéses, hogy valóban pártatlan és szakmai döntések alapján utalják-e ki a közpénzeket. Jó példa erre az Országos Foglalkoztatási Alapítvány roma zenészekre vonatkozó támogatása. – A pályázat teljesen átgondolatlan és teljesíthetetlen feltételeket szab a civil szervezetek többsége számára, és csak egy szűk körnek nyújt 142, 5 millió forintos lehetőséget, a többieket pedig forrás híján kizárja – mondta Czutor Zsolt, az egyesület elnöke. Ily módon valamennyi roma zenész kiszolgáltatott helyzetbe került. A szórakoztató zenészeket a munkalehetőségeik csaknem teljes megszűnése arra a pályára sodorta, amely már gyakran a létfenntartásuk teljes bizonytalansága felé vezetett. A vendéglátó egységekből elsősorban anyagi megfontolások okán szorultak ki, ugyanakkor a kormányzatnak sok éven keresztül nem sikerült olyan helyzetet teremteni, hogy a tudásukat rendszeresen a koncertpódiumokon mutathassák meg.
- Négyes eladó ház
- Vízforgató papírszűrő tisztítása
- Grízes tészta | Street Kitchen
- A szivattyúkról röviden - szivattyuk.hu
- Magyar Retro Zenék - A 60-as - 70-es - 80-as évekből - YouTube
- Index - Sport - Kozák Danuta kihagyja a kajaknégyest a szegedi vb-n
- Dr kassai józsef
- Don quijote film magyarul online
- Medence gégecső 32mm obi n
MUNKÁCS 1937. Cigány zenészek, régi fotó, képeslap | Online árverés 2016-07-17 17 órától | Postatörténet, képeslap, papírrégiség, fotó | HT Aukció | 2016. 07. 17. vasárnap 17:00 | axioart.com
A rendszerváltást megelőző időszakban a jó cigányzenészeket "arany árban" mérték, mert szinte bármelyik éttermet jövedelmezővé tudták tenni. Akkor még 3-3, 5 millió magyarnóta-kedvelőről beszélhettünk. Biztos megélhetés volt ez a zenészeknek, és emellett megbecsülést jelentett annak, aki jól muzsikált. Ekkor még aránylag könnyű is volt munkához jutniuk, hiszen az állam mindenkinek biztosított állást. Az Országos Szórakoztató Zenei Központ (OSZK) a jobb zenekarokat rendszeresen külföldre is vitte, ami nemcsak a zenészeknek érte meg, de az országnak is "reklámot csinált. " Azok a régi szép idők Köztudott tény, hogy még húsz évvel ezelőtt is Budapest volt a szórakoztató zene fellegvára. Csak a körúton hatvanhat helyen szólt esténként a magyar nóta, országosan pedig több mint kétezer helyen húzta mintegy ötezer profi muzsikus. A '80-as évek végétől azonban folyamatosan elvesztették a munkájukat a zenészek, mivel a vendéglátó intézmények szerint az élő zenének már nem volt vendégcsalogató hatása.
Ez lenne hivatott arra, hogy a valóban krízishelyzetben lévő magyar cigányzenészek részére egyszeri támogatások révén segítséget nyújtson anyagi problémák megoldásához. Az alapból támogatásban részesülhetne minden magyar cigányzenész, aki arra igazoltan rászorult, ezen túlmenően a legtehetségesebb, de anyagi lehetőségek hiányában tanulmányait finanszírozni nem tudó fiatal muzsikusok. Az alap jogi formáját tekintve alapítványként működne, és a támogatás odaítélésére az alapítvány kuratóriuma lenne jogosult.
Magyar Retro Zenék - A 60-as - 70-es - 80-as évekből - YouTube
Emellett újabb, a divatos európai zene hatását tükröző darabok sokaságát kellett megtanulniuk. Az új verbunkos darabok nagy részét az 1823 és 1832 között készült Magyar Nóták Veszprém Vármegyéből című, 15 füzetből álló kiadványban találjuk. E darabokban a bővített szekundos ún. magyar skálán, a "bokázó"-figurának megfelelő sorzáró dallam-formulán és bizonyos, a magyar tánchoz is illő ritmuselemeken kívül, alig akad valami, amit kimondottan magyar zenei sajátságnak nevezhetünk. A cigányok maguk is többnyire nehezen és nem mindenben tudtak igazodni az új divathoz. Vonójuk alatt így az új darabok is viszonylag gyorsan idomultak a hazai környezethez. Ami e darabokból életrevalónak bizonyult, azt, együtt a hagyományból átmentett és átformált régebbiekkel, a reformkor magyarja ősi gyökerű magyar zenének, a magyar nemzeti tudat zenei kifejezőjének érezte. Ez a zene a klasszikus európai zenéhez szokott fül számára már nem hangzott idegenül, ugyanakkor elég eredeti maradt ahhoz, hogy a külföldiekben is figyelmet keltsen.
A hagyományos rögtönző játékmódban a zenész ugyanazt hangról hangra ugyanúgy sohasem játssza, hanem akaratlanul is – még inkább akarva – változtat rajta. Ilyenfajta változtatásokhoz eladdig, hogy a dallam vonala szerkezete, ritmusa, a darab terjedelme is változik – hivatásos zenészeknek sok évszázados gyakorlatban kialakult és szakadatlanul fejlesztett eszköztára van. Elég, ha meggondoljuk: valaki elfütyül a cigányprímásnak egy új dallamot, és azt szinte azon nyomban az együttes tehetségéhez és a körülményekhez szabott minőségben – hegedűszerűen előadva, harmonizálva és cigányzenekarra hangszerelve kapja vissza. Vagyis az improvizáló zenész nemcsak a cigány és nemcsak Magyarországon, hanem mindenhol a világon – hagyományban kialakult és esetleg önmaga által is fejlesztett eljárásokkal, alkotó módon járul hozzá az általa előadott darab végső formájának kialakításához. Ennyiben van tehát Lisztnek igaza, amikor a cigányzenészeket nemcsak előadónak, hanem alkotónak is tekinti. Galántai cigány cimbalmos Sípos és dobos.
